Hiper-szuper überfriss

Kvízkérdés a jövőből: Húsz hektár függőleges paradicsom az hány hektár vízszintes marha? És melyiket szedhetem saját magam?

70%-kal többet fogyasztunk?

Pár hete az Agrár Klub rendezvényén ismét téma volt, hogy az élelmiszer-termelés komoly kihívás előtt áll, mivel a következő évtizedekben az élelmiszer iránti kereslet 70%-kal is nőhet, miközben jelentős étrendváltozás történik.

Mindezt teljes mértékben el tudom fogadni. Ugyanitt hangzott el az is, hogy a jövőben hús hússal lesz a menü, és a tejtermékek fogyasztása is emelkedni fog, amely megállapítással kapcsolatban több fenntartásom és aggodalmam is van.

Az vitathatatlan, hogy rövid távon a húsfélék és a tejtermékek fogyasztása a növekvő globális jóllét hatására fellendül, ám ezt elsősorban a ma még nyomorgó régiók lakosságának élelmiszer-fogyasztási boomja okozza. A növekvő személyes jövedelmek lehetővé teszik, hogy az addig napi egy tál rizst fogyasztó tömegek nap, mint nap megengedhessenek maguknak több, jobb minőségű és változatosabb ételt is. Ebben az összefüggésben tudom elfogadni a húsfogyasztás drasztikus emelkedését hangoztató jóslatokat.

A világ fejlett részén azonban meggyőződésem, hogy ezzel ellentétes tendenciák kezdődnek el. Ahogy a Föld lakossága létszámában gyarapszik, úgy az elérhető életkor felső határa is kitolódik. Egyre többen fognak egyre tovább élni, vagyis az étrendnek ki kell szolgálnia a hosszabb élet által megkívánt igényeket. Ez pedig a húsfogyasztás tudatos csökkentését és a nyersebb, növényi ételek arányának növekedését jelenti. Számos tudományos értekezés bizonyítja már az állati eredetű ételek túlzott bevitelének egészségi kockázatait.

15 Föld kell?


Másrészről pedig nem feledkezhetünk meg a környezeti hatásokról sem. Ökológiai lábnyom vizsgálatok tanúságai szerint a jelentős hús- és tejtermékfogyasztók étkezését mintegy 70%-kal nagyobb földterület tudja kiszolgálni, mint a kiegyensúlyozottan vegyes étrendet követőkét, és kétszer akkora, mint a tisztán zöldséget fogyasztókét. Ugyanannyi fehérjét állati forrásból 6-15-ször nagyobb földterület igénybevételével lehet megtermelni, mint növényi forrásból.

Becslések szerint 2050-re bolygónk lakosságának 70%-a fog városokban élni, a fejlődő régiókban ez a városi területek nagyságának 120%-os növekedését jelenti majd. Az ilyen ütemű „betonozás” a mezőgazdasági termőterületek jelentős csökkenését okozza, és a klímaváltozás drasztikus hatásait is ide kell még számítanunk.

Végső soron tehát a növekvő élelmiszerigényt egyre csökkenő termőterületen kell megtermelni. Ilyen viszonyok között kifejezetten a fenntarthatóság ellen hat az állati eredetű élelmiszerek termelése, hiszen a nyers húsnak és tejnek, de különösen a feldolgozott hús- és tejtermékeknek a teljes termékláncon végighúzódó termőföld- és vízigénye sokszorosa a növényi élelmiszerekének. A globálisan felelős gondolkodás, a hosszútávon fenntartható gazdaság érdekei a minél hatékonyabb növénytermesztés kifejlesztését jelenti a pazarló és felelőtlen „húst hússal” felfogás helyett.

Határ az ég

Előremutató megoldás lehet a vertikális növénytermesztési technológiák elterjesztése. Számos kísérlet és terv létezik ezen lehetőségek megteremtésére (pyramide farm, sky farm, vertcal farm, living skyscraper), amely az épületek és a növényzet összefonódó, már-már szimbiotikus egységét jelentik, a függőleges felületek zöldesítését is beleértve.

A földmentes növénytermesztési technológiák szintén ezt a folyamatot segítik. A hidropóniás termesztés során nincs szükség közvetlen talajkapcsolatra. A növények tápoldatból kapják meg a növekedéshez szükséges tápanyagokat. Ezzel rétegzett, emeletes termesztő-felületeket lehet létrehozni. Egy magyar találmány, amely a Bioplus Technológiák Zrt alapítója, Kenyeres István nevéhez fűződik, pedig még tovább megy: az aeropóniás növénytermesztés nagyon kis helyen jó minőségű élelmiszer előállítására alkalmas rendszer, amely nem csupán az élelmezés-hatékonysági, hanem a városi életmód fenntarthatóságát érintő kérdésekre is megoldást nyújt.

E rendszer lényege, hogy a növények gyökerei nem talajba, még csak nem is folyadékba nyúlnak, hanem egy olyan ködkamrába, ahol 50-70 mikrométeres vízcseppek formájában juttatják be a vizet, illetve tápanyagokat, melyeket a növények nagyon hatékonyan fel tudják szívni. A növények így sokkal gyorsabban nőnek, sokkal kevesebb vizet használnak a növekedéséhez, lényegesen kevesebb területre és energiára van szükségük a fejlődésük során. Mindezek mellett ráadásként még sokkal jobb ízűek is az így termesztett zöldségek. Ezzel a módszerrel például paradicsomból ugyanakkora területen kb. 20-szor több termés takarítható be, mint a hagyományos szántóföldi technológiánál, és 1 kg paradicsomhoz a termesztéshez felhasznált víz mennyisége csak 1/20-a a korábbi módszerhez képest.

Ha a függőleges és ködkamrás növénytermesztés meghódítja a mezőgazdasági- és élelmiszeripart, velünk költözik a városi lakóházaink falaira, tetőire, akkor mi akadálya lenne, hogy ez a technológia megreformálja a szupermarketeket is?

Az enyém még él

Elkövetkezik a „hiper-szuper überfriss”-korszak, amikor a vásárló a hipermarketjében saját maga tudja leszüretelni a neki tetsző termést az élő növényről. Például a zöldséges gondola egyben talaj nélküli, függőleges elrendezésű, aeropóniás termesztő-egység is, és a nagy termésátlagú, hibátlan friss zöldségek valóban a vásárlás pillanatáig élők maradnak, megőrizve ezzel minden beltartalmi értéküket. El tudják képzelni milyen lehetőségeket ad ez a fenntarthatóság és a minőségi élelmiszerek biztosítása terén? Nem lennének tetemes szállítási költségek, CO-kibocsátás, tárolási- és szállítási veszteségek, mert a termény a boltban terem. Csupán a ködkamrák folyamatos cseréjét, körforgását kell biztosítani, amely egyúttal a városok levegőjére is jótékony hatású lehet.

Lesznek kóstoltató pultok, amelyek ezentúl nem késztermék-kóstolásra ösztönöznek, hanem egyenesen saját szüretelésre invitálnak? A törzsvásárlók saját termesztésű, névre szóló zöldségeikhez hozzájuthatnak az áruházak e célra fenntartott VIP-ágyásaikban?

 

 

 

Forrás: kh.hu 2017.06.21.; origo.hu; napfenyes.hu; academia.edu (Vetőné Mózner Zsófia: Fenntartható életmódok felé: lehet-e az élelmiszer-fogyasztás fenntartható?); zoldvalasz.hu; agrarszektor.hu; portfolio.hu; tervlap.hu

Téged mi ragadott meg leginkább? Melyikkel vitatkoznál?
Kiegészítenéd valamivel?

Hívj, írj, kattints!

Delega Management Technológia Kft honlapja

 

 

 

 

 

 

 

A cikk megjelent az In-Store Team 2017. júniusi hírlevelében.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.